Állatbarát Magazin 2018-11-29

A kutyatüdőt pusztítja igazán a szívférgesség


Folyamatosan terjed észak felé a szívférgesség. A vékony, de hosszú fonálféreg akár évekig észrevétlenül élhet kutyánkban, ami nagyban hozzájárul további terjedéséhez, és a fertőzött kutyák egészségi állapotának rejtett romlásához. Mire megjelennek a jellemző tünetek, már rendszerint súlyos állapotba kerül kedvencünk. De honnan is jön a Dirofilaria immitis, mit lehet ellen tenni, és vajon a gazdákra jelent-e fenyegetést? A kérdések megválaszolásában Dr. Vörös Károly, az Állatorvostudományi Egyetem Belgyógyászati Tanszék és Klinika professzora segítségünkre.



A szaknyelvben Dirofilaria immitisként ismert féreg okozta fertőzésre használt köznyelvi elnevezés, a szívférgesség hallatán a legtöbb kutyatulajdonosnak borsódzni kezd a háta, de jobb, ha tudják, hogy a meghatározás nem pontos. Noha az 1 milliméteres vastagságú, de akár 15-30 centiméteres hosszúra is megnövő fonálférgek valóban megjelenhetnek a kutyák szívében – a fertőzés legsúlyosabb fokozatában –, de valójában a tüdőartériákban élnek.

Honnan jön?

A Magyarországon alig több mint tíz éve megjelent parazita dél felől érkezett. Eredendően trópusi és szubtrópusi területről származik, a tőlünk délebbre fekvő országokban jelenleg is sokkal nagyobb számban fordul elő, mint itthon. A szívférgesség hazai terjedésében az egyre melegedő időjárás és a házi kedvencek utaztatása is közrejátszik.

A „közönséges”, nálunk is elterjedt vérszívó szúnyogok közvetítésével szaporodó fonálféreg folyamatosan halad észak felé a klímaváltozással együtt. A szívférgeség hazánkban már számos helyen elterjedt, és meg is telepedett. A tőlünk északabbra fekvő országokban, pl. Németországban és Norvégiában még csak behurcolásos eseteket találtak, az oda bevitt, fertőzött kutyákban – mondta lapunknak Dr. Vörös Károly. Volt olyan eset is, amikor a célzatos szűrés hiánya állhatott a háttérben: fertőzött országokból mentett kutyákkal került be a betegség egy másik országba.

A szívférgesség elterjedésének pontos hazai mértékéről - noha zajlik erre irányuló adatgyűjtés - egyelőre nem állnak rendelkezésre friss számok. A szakirodalomban fellelhető több, erre irányuló korábbi vizsgálat alapján még nem lehet az aktuális országos állapotra vonatkozó megállapításokat tenni. Például 2014-ben 1305 kutya vizsgálata során 64 állatban (2,4 százalék) találtak fertőzöttséget, illetve ugyanebben az évben vizsgáltak hazai kutatók többek között vörös rókákat is, ahol 534 állat közül 22-ben (3,7 százalék) volt jelen a parazita.) Feltételezhető, hogy azóta jóval szélesebb körben terjedt el a betegség Magyarországon. Az mindenesetre biztos, hogy az első autochton (őshonos, tehát nem behurcolt) esetet a Jászságban észlelték még 2007-ben.

Hol fordul elő itthon?

„Azt lehet mondani, hogy vannak olyan területek, ahol endémiás (vagyis folyamatosan jelen van), és nagy számban fordul elő, máshol szórványosan. A legfertőzöttebb Dél- és Délkelet-Magyarország. A fővárosban és környékén (főleg a „szúnyogos”, vízparti területeken) is nagyszámú esetre van példa” – mondta a professzor, aki szerint utóbbi hátterében az állhat, hogy a főváros környékéről sokan utaznak kutyájukkal más, akár fertőzött vidékekre. Mivel a férgek jelenléte sokáig észrevétlen, akár az is előfordulhat például, hogy a kutya az endémiás vidéken élő nagymama akár 4 évvel korábbi meglátogatásakor fertőződött meg – tette hozzá Vörös Károly. Ennek az is a magyarázata, miszerint a férgek hosszabb ideig élhetnek a kutyákban anélkül, hogy észrevehető tüneteket okoznának.

Mit észlelünk egy fertőzött kutyán?

Sokáig semmit. Akár évek is eltelhetnek anélkül, hogy bármilyen tünetet mutatna az állat, miközben a szervezetében már ott tanyáznak a férgek. A parazita közben károsítja a tüdőt, később – közvetett módon – a szívet és más szerveket, pl. a májat és a veséket is. A tüdőben többek között érszűkület, sőt a tüdőartériák elzáródása, valamint trombózis és a tüdőszövet elváltozása lép fel. Következményesen megnagyobbodhat a jobb szívfél, vérkeringészavar, szívelégtelenség alakul ki, amit vizesedés (hasvízkór), máj- és vesekárosodás követhet. A meglévő tünetek rosszabbodása alkalmanként előfordulhat a fertőzött állat kezelése során is – elsősorban a súlyos esetekben –  az elpusztított férgek széteső darabjainak a véráramban való jelenléte és a szétszóródó trombusok révén. Emiatt fontos a gyógykezelt kutyák pihentetése a kezelés ideje alatt, ugyanis minél nagyobb a terhelés, annál erőteljesebb a véráramlás és emiatt a szétszóródás a tüdőben.

A betegség súlyosságát több tényező is befolyásolja, például a férgek száma, a fertőzöttség időtartama, a kutya terhelése, mérete, ellenálló képessége. Ezek alapján a betegség négy fokozatát különböztetik meg a szakemberek:

  1. enyhe fokozat: nincs észrevehető tünet, legfeljebb alkalmankénti, enyhe köhögés, teljesítménycsökkenés nélkül;
  2. közepes fokozat: gyakori köhögés, fáradékonyság, mérsékelten nehezített légzés;
  3. súlyos fokozat: gyakori köhögés, kifejezett fáradékonyság, szapora, nehezített légzés, fulladás, rendellenes szívhangok, kóros légzési hangok, hasvízkór, májmegnagyobbodás, a szívférgek megjelenése a szívből kilépő, fő tüdőartériában;
  4. legsúlyosabb fokozat: hirtelen állapotromlás, súlyos letargia – ez az úgynevezett vena cava (üres véna) szindróma. Ekkor a férgek nagy számban megjelennek szívben is, és elzárják a jobbszívfélbe áramló, vénás vér útját. Elsősorban a kisebb testű kutyáknál van komolyabb kockázata, de viszonylag ritka jelenség.

A betegség súlyosságának és a szívférgesség okozta komplikációjának megállapítására szolgál elsősorban a tüdő röntgenvizsgálata, és a belső szervek (máj, vesék stb.) működészavarait jelezni képes úgynevezett rutin vérvizsgálat. A szív ultrahangvizsgálata (echokardiográfia) a szív állapotáról és a férgek esetleges jelenlétéről ad fontos információkat. Vörös professzor szerint, mivel éveken keresztül élhet egy kutya fertőzötten, de tünetek nélkül (vagy nem feltűnő tünetekkel), nagy a kockázata, hogy közben tovább fertőz, és annak is, hogy csak súlyos fokozatában ismerik fel a fertőzést, amikor már komplikáltabbá  válik a gyógykezelés.

Honnan tudhatjuk meg, hogy fertőzött a kutyánk, ha nem észleljük a tüneteket?

Szűrővizsgálatokkal.  Ezeket mindenképpen érdemes elvégezni, ha olyan helyeken jártunk a kutyával vagy, ha a kedvencünk olyan helyen él, ahol találkozhat(ott) a parazitát hordozó szúnyogokkal – mondta Dr. Vörös Károly. A legegyszerűbb szűrővizsgálat a mikroszkópos vizsgálat, aminek során a véráramban jelen lévő mikrofiláriákat keresik egy csepp vérben az úgynavezett vastagcsepp próbával. Ez azonban nem mindig ad biztos eredményt, mert előfordulhat, hogy kisszámú fertőzöttség esetén a levett vérmintában nem találnak mikrofiláriét, ilyenkor érdemes elvégezni a mikroszkópos vizsgálatot egy dúsítási eljárást követően is, ez az úgynevezett Knott-teszt. További gond lehet, hogy ezekkel a módszerekkel nem mutatható ki a még nem ivarérett, vagy csak egynemű férgek jelenléte (mert ilyenkor nem születnek mikrofiláriák a szervezetben). Ezenkívül a szívférgességet okozó Dirofilaria immitis lárvák nem mindig és nem könnyen különíthetők el a mikroszkóp alatt egy másik, a kevésbé súlyos bőrférgességet okozó parazita, a Dirofilaria repens lárváitól. Ezért mindig el kell végezni a szintén az állatorvosi rendelőkben alkalmazható, az ivarérett nőstény férgek jelenlétét detektálni képes vérvizsgálatot. Ennek során egy csepp vérből is kimutatható a nőstény férgek úgynevezett antigénje az erre alkalmazható antigén-(Ag) gyorstesztekkel. A legbiztosabb a különböző tesztek kombinálása: antigén tesztekkel a kutya szervezetében jelen lévő nőstény férgeknek a vérkeringésbe kerülő antigénjei mutatják ki, a Knott-teszttel a mikrofiláriákat, míg más úgynevezett PCR-tesztekkel a férgek és a mikrofiláriák DNS-ét keresik. Az utóbbi a legbiztosabb és legérzékenyebb eljárás, azonban csak a mikrofiláriák jelenléte esetén lehet számítani a pozitivitásra. Ugyanis ezekből lehet kivonni a DNS-t a PCR-vizsgálathoz. Az állatorvosok ehhez az eljáráshoz speciális felszereltséget és szaktudást igénylő, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokba küldik a vérmintákat, a másik két, helyszíni módszer eredménye és a tulajdonosokkal történő egyeztetés alapján. Dr. Vörös Károly szerint az állatorvosi rendelők többsége felkészült a helyszíni vizsgálatokra. Az említett eljárások együttes alkalmazása révén nagy biztonsággal tudják azonosítani a fertőzést. Egy ilyen kombinált teszt tízezer forint körüli összegbe, a PCR-teszt további húszezerbe kerül. Nem „két fillér”, de a professzor szerint a kiadást a betegség súlyosabb fokozatának kezelési költségeihez érdemes mérni, nem beszélve arról, hogy a súlyos klinikai fázisban lévő betegek elpusztulnak a megfelelő gyógykezelés nélkül, amit minél előbb szükséges megkezdeni, még a betegség súlyosbodása előtt.

Drága, de eredményes kezelések

A kezelés komplex és több fokozatú, a parazita életciklusának és különböző fejlődési alakjainak megfelelően. A mikrofiláriákat makrociklikus laktonokkal lehet elpusztítani, de ezek a szerek nem hatnak a kifejlett férgekre.

Négy hatóanyag alkalmazható a mikrofiláriák ellen:

  • a szelamektin,
  • az ivermektin (csak lovaknál és más gazdasági haszonállatoknak adható készítményekben kapható),
  • a moxidektin és
  • a milbemicin.

Ezek közül a moxidektint alkalmazzák a komplex terápiában. A szelamektin és a moxidektin (mindkettő a bőrre cseppentve), valamint a milbemicin (szájon át adható tablettában) is alkalmazható a szívférgesség megelőzésére. Lényeges, hogy a makrociklikus laktonok adagolása előtt el kell végezni a szűrővizsgálatot, annak tisztázására. hogy az adott kutya nem szenved-e már a betegségben.

A  komplex gyógykezelés kezdetén a makrociklikus laktonos kezelést antibiotikumos (doxiciklin) kúrával egészítik ki, ami egy, a féreggel együtt élő (szimbionta) Wolbachia pipientis nevű baktériumra hat. Ennek elpusztítása nem gyógyítja meg a szívférgességet (!), azonban növeli a kezelés hatékonyságát. A kifejlett férgek ellen azonban ez nem elég, ezért van szükség a komplex terápiára. Ennek során a fentebb említett kezelést egy szerves arzénvegyülettel, a melarzominnal egészítik ki, injekció formájában. A négy hónapig tartó terápia során több alkalommal meghatározott időközönként kap az állat makrociklikus laktonokat és melarzomint. Ez idő alatt három napot kell eltöltenie a kutyának kórházi körülmények között, elsősorban az esetleges szövődmények felismerése és kezelése érdekében. A kezelés további idején a megszokott helyén élhet a páciens, és az időszakos kezelésekre, mintavételekre a kinti kezelő állatorvos közreműködésével kerül sor. „Ez a biztos, és nemzetközileg elfogadott módszer” az Amerikai Szívféreg Társaság ajánlásaként” – mondta Vörös professzor. Klinikájukon körülbelül 50 esetben alkalmazták már a terápiát, és minden esetben komolyabb, maradandó szövődmény nélküli volt a gyógyulás. Megjegyezte, hogy a klinikán számos további módszerrel egészítették ki az USA-beli gyógykezelési protokollt. Az is igaz, hogy az eseteik legfeljebb 3-as (súlyos) fokozatú fertőzések voltak.

A legsúlyosabb szindróma

A legsúlyosabb, vena cava szindrómával 2014 óta mindössze három alkalommal találkoztak. Ilyen esetben a komplex terápia előtt elkerülhetetlen a férgek fizikai eltávolítása, jellemzően katéteres módszerrel, de a túlélési esély kedvezőtlen arányú. Saját betegeik közül háromból két kutya nem élte túl ezt a súlyos szindrómát, egy kutya gazdái pedig inkább a végleges elaltatás (eutanázia) mellett döntöttek – mondta a professzor, aki szerint az Állatorvostudományi Egyetem Kisállatklinikáján kívül több helyen is végzik már ezt a kezelést itthon, azonos elvek és gyógykezelési protokoll szerint.

A kezelés nem olcsó, a költségek mintegy 60 százalékát a melarzomin injekciók teszik ki, amit testtömeg kilogramm szerint kell adni a kezelt kutyának. Emiatt a kisebb kutyák kezelése kisebb kiadással jár a nagyobbakhoz képest. A professzor példaként egy 30 kg-os kutyát hozott, aminek meggyógyítása kb. 300 000 Ft-ba kerül. Szerinte ez az összeg nagyságrendileg megegyezik egy összetettebb ortopédiai műtét árával, vagy például a szövődményes, műtétet és intenzív utókezelést is igénylő gennyes méhgyulladás kezelésének költségeivel. “Ha már megbetegedett a kutya, kötelező felajánlani a terápiát. Ha viszont valaki nem szeretné vállalni, a makrociklikus laktonos kezelést mindenképpen el kell végezni, mert csak így akadályozható meg a további fertőzés” - mondta.

Hogyan előzhető meg a szívférgeség?

A kutya fertőződésének megakadályozása kettős védekezéssel, az ún. double defence” módon érhető el a legbiztosabban. A bőrre cseppentett oldatban vagy szájon át adható, fent említett makrociklikus laktonok valamelyikével lehet megelőzni a szívférgesség kialakulását a fertőzött szúnyog csípésével a szervezetbe jutó, kezdeti stádiumú lárvák elpusztításával. Ezeket a szereket havonta és legalább a hat-nyolc hónapos szúnyogszezon alatt kell alkalmazni, de a fertőzött területeken indokolt akár az egész éves megelőzés is.

Ezt a módszert hasznosan egészíti ki az, ha a kutya olyan, a külső élősködők elleni szereket is kap, amelyek távol tartják a szúnyogokat. Erre azok a készítmények alkalmasak, amelyeket a vérszívó szúnyogok ellen is ajánlanak, a bolhák és kullancsok elriasztásával, elpusztításával együtt. Ajánlatos – ebből a szempontból is – elolvasni az adott szer leírását, vagy még inkább az állatorvos tanácsát kérni.

Veszélyes-e a szívférgesség az emberre, és az elkapható-e a kutyától?

A Dirofilaria immitis csak nagyon ritkán terjed át az emberre. Ekkor sem a kutyák adják tovább a kórokozót, csak a fertőzött szúnyogoktól lehet elkapni. A lárvák nem képesek kifejlett féreggé alakulni, mert az ember nem természetes gazdája, illetve az emberi immunrendszer még azelőtt végez velük, hogy szaporodni tudnának. Ha a paraziták eljutnak a tüdőbe, akkor is hamarosan elpusztulnak, de eltokolódhatnak és a daganatokéhoz hasonló gócokat okozhatnak. Ezek midig jóindulatú elváltozások, viszont a daganatoktól való elkülönítésük problémát okozhat egy esetleges későbbi képalkotó diagnosztikai eljárás, pl. röntgen- vagy CT-vizsgálat során.

A parazitával kapcsolatos hazai tájékozottság Vörös Károly szerint még nem megfelelő, sok téves és félrevezető információ található az interneten. Ő elsősorban az állatorvosok minél alaposabb tájékoztatásának hatásosságában bízik, és a helyi állatorvossal való kapcsolattartást javasolja. „Fontos tudni a betegségről, akárcsak a veszettségről. Senki nem vitatja, hogy a veszettség elleni oltás kötelező, a szívférgesség esetében pedig azt kell tudatosítani, hogy nem csak a saját, de mások kutyájával szemben is felelősség az ellene való védekezés!”


Cikkajánló


Kutyával külföldre Állatbarát Magazin
Már állatokat gyógyít a nagy térerejű MR készülék Állatbarát Magazin
A szívférgesség szűrés életet menthet Állatbarát Magazin
Szívférgesség - szúnyogcsípéssel terjed Állatbarát Magazin
Állatgyógyászati daganatterápia Állatbarát Magazin


ROVATAINK

Állatgyógyászat Etetés, gondozás Felszerelések Hírek Kutatás Olvasóink írták Önök kérdezték Statisztika Tudnivalók



Weboldal üzemletetés: Iwebs