Állatbarát Magazin 2018-04-26

Interjú


Sváby András kamaszkorában még állatorvos akart lenni, ám főiskolásként váltott, és újságíróskodni kezdett: először a Magyar Rádiónál kapott munkát, a Krónikában volt riporter. Sok évvel később az országos kereskedelmi televíziók 1997-es indulásakor a TV2 egyik alapítója volt, és a legendás Napló szerkesztő-műsorvezetője, illetve főszerkesztő-helyettese lett. Tíz év kihagyás után új, saját műsorral, a Heti Naplóval tért vissza az ATV képernyőjén. András három gyerek apukája, egy gyermekorvos társa és egy intelligens kutyus gazdája.



► Egy egészséggel, egészséges életmóddal foglalkozó újság számára betegen interjút adni — erre mondják, hogy jól kezdődik…
► Szinte az egész telet megúsztam, de éppen egy fontos időszakban, a választások előtti napokban elkezdett fájni a torkom. 
► Gondolom, fel sem merült, hogy otthon marad. 
► A médiában dolgozó ember számára egy országos választási műsor, de bármilyen élő közvetítés óriási kihívás, izgalmas feladat. És ahogy mondani szokták, az újságnak meg kell jelennie, az adásnak pedig mennie kell. Volt már olyan is, hogy a kórházból mentem műsort vezetni, és adás után oda mentem vissza. Egyébként mi már délután háromkor megkezdtük a műsort a választás vasárnapján. Jól sikerült, ezt a nézettség is igazolta. Az egész stáb teljesítményét, a műszaki, technikai működéssel együtt 10/10-re értékelem. Nagyon gyors kapcsolásaink, pontos bejelentkezéseink, hibátlan táblázataink, képeink voltak, igazi csapatmunka volt. Az ember ilyenkor nem is érzi, hogy beteg, az érzékszervek, az „egészséges” stressz elterelik erről a figyelmet – ezt nyögöm most.
► Orvoshoz járós vagy inkább öngyógyító típus? 
► Szerencsém van, hiszen az orvos háznál van: a párom az. De nem jellemző, hogy beteg lennék, vigyázok magamra.
► Van valamilyen stressztűrő vagy egészségmegőrző praktikája? 
► Nincs, vagy legalábbis csak, ami természetes, ami bármelyik másik embernél is működik. Az igaz, hogy jópár éve a cigarettát letettem, bár nagy dohányos nem voltam, de látom apámat, aki a maga 85 évével a legegészségesebb idős ember lenne, akit valaha is láttam, de sokáig dohányzott, és három lépést nem tud megtenni köhögés nélkül. Ezt nem akartam, így egyik napról a másikra abbahagytam a cigarettázást. Egyébként más dolgokban „fellángolós” vagyok, például ilyen a fogyókúra: két hétig csinálom, aztán nem gyötröm magam.  
► Főzni is szeret, láttuk a tévében. 
Ez honnan jött? 
► Az első gyerekem születése után azt kértük, hogy a nagyszülők jöjjenek hozzánk karácsonyozni, ne nekünk kelljen a babával menni. Egy újságból néztem ki egy receptet az ünnepi ételhez. Nagyon jól sikerült, dicsértek. Sikerorientált vagyok mindenben, ez is feldobott, és azóta érdekel a dolog. A főzés az, ami teljesen kikapcsol. Úgy olvasom a szakácskönyveket, mint más a regényeket. 
► Van két felnőtt fia és egy kicsi. 
A nagyokat annak idején hogyan nevelte, mennyire tiltotta őket a káros szenvedélyektől? 
► Nem hiszek a tiltásban, inkább az orientálásban. Szomorú voltam, mikor láttam, hogy cigi van a zsebükben, de szerencsére gimis hóbort volt, elmúlt. Sportolnak, jó formában lévő fiatalok, buliznak, élik az életüket, nincs velük baj. A nagyobbik Angliában tanul, hajómérnök lesz. Már pici korától csak a hajók érdekelték, az oviban azt rajzolt, legóból azt épített, később miatta kezdtem én is vitorlázni. 
► Nem hiányzik, hogy olyan messze van?
De. Azonban egyáltalán nem bánom. Látom, hogy boldog, tudom, hogy biztos jövője lesz – ha ennek a távolság az ára, nem baj. Van Skype és vannak jó kis fapados repülőjegyek, gyakran találkozunk. 
► A középső most érettségizett, a legkisebb egy éves. Ő az anyukájával van otthon? 
► Nem, már bölcsis, de nem kényszerűségből. Fontosnak tartjuk, hogy mielőbb közösséghez szokjon, és persze át kell esnie a gyermekbetegségeken, hogy az immunrendszere erősödjön. Gyermekorvos párom nagyon oltáspárti, minden lehetséges vakcinát megkap a kicsi, persze nem az anyukája, hanem a szintén gyermekorvos nagypapa adja be neki.  
► Mondhatom, hogy a családnak van még egy tagja, akivel a fotón látható?
► Abszolút: ő Karcsika, 2 éves lesz júliusban, és nekem a legszebb keverék. Voltam már sokszor gazdi, de mondhatom, hogy ő az életem kutyája. Nem tudtam, hogy egy állat lehet ennyire érzékeny, mint ő és hogy egy embernek lehet ilyen szoros a kapcsolata egy kutyával. Intelligens, okos, ahová csak lehet, viszem magammal: irodába, tévébe, étterembe, kávézóba. Mindig ott van a lábamnál, és ahova nem engedik be, oda én se megyek, ezért járok Budapesten csak abba a plázába, amelyik már kutyabarát. Olyan kötődés van közöttünk, ami mindkettőnknek sokat jelent.
Vincze Kinga

Cikkajánló


Mányik Richárd, aki az első mozgássérült-segítő kutyát kapta Állatbarát Magazin
Vágó Piros : élő adásban lettem macskagazda Állatbarát Magazin
„A legjobbat hozd ki magadból!” Állatbarát Magazin
Bárcsak sokáig tartana ez az állapot! Állatbarát Magazin
A „világmegváltó ötletek tárházának embere” Állatbarát Magazin
Őszinteség és ítéletmentes kíváncsiság Állatbarát Magazin


ROVATAINK

Állatgyógyászat Etetés, gondozás Felszerelések Hírek Kutatás Olvasóink írták Önök kérdezték Statisztika Tudnivalók



Weboldal üzemletetés: Iwebs